Jelen cikkben az ismeretterjesztés vagy popularizáció fogalma kifejezetten a következőre utal: „különböző típusú kommunikációs eseményeknek vagy műfajoknak hatalmas osztálya, melyek a szakismeretek »mindennapi« vagy »laikus ismeretekké« alakításával járnak” (Calsamiglia & Van Dijk 2004: 370), tehát nem összekeverendő azzal a jelentéssel, amelyet általában a populáris melléknévvel hoznak kapcsolatba, vagyis amikor valami közkedvelt, vagy sok ember számára élvezhető. A laikus közönség abban különbözik a tudományos szakértőktől, hogy a tudományos felfedezésekből jobban érdekli őket a mindennapi életükhöz kapcsolódó alkalmazás, hasznosság és következmények, mint a tudományos elméletek vagy módszerek fejlesztése (Calsamiglia 2003: 139). A szakértők és laikusok közötti kommunikáció számos különböző tudományág kutatójának nagymértékben felkeltette az érdeklődését, beleértve a nyelv- és a médiatudományt és a tudományos kommunikációt (Myers 2003: 265). Az ismeretterjesztés különböző módokon valósulhat meg, nem csak írásban, hanem audiovizuális csatornákon keresztül, az interneten és más helyszíneken, mint például tudományos múzeumokban. Ebből adódóan az ismeretterjesztés vagy popularizáció kutatása gyakran teljes körű elemzést követel meg (pl. Macdonald 1996; Santamaria, Bassols & Torrent 2011). Valójában az új médiumok megjelenése a fő oka a tudományos ismeretek széleskörű elterjedésének a nagyközönség körében.