A fordítás hagyományosan „egy nyelv másikra történő cseréje” (Grutman 2009: 182), de ha a többnyelvűséget úgy definiáljuk, mint „két vagy több nyelv együttes jelenléte” (egy szövegben, egy egyén életében, vagy egy társadalomban), akkor a fordítás és a többnyelvűség szorosan kapcsolódnak. A többnyelvűség központi eleme a fordítás. Mostanáig azonban meglepően ritkán tekintették ezeket egymáshoz kapcsolódónak, Grutman 2009 továbbra is élesen elkülöníti a kettőt egymástól. Az utóbbi évtizedben azonban nagyobb tudományos figyelem irányult a fordítás és a többnyelvűség kapcsolatára. Azok a publikációk, melyek ebben az időszakban jelentek meg, számos területet és témát érintenek: műfordítást, audiovizuális fordítást, lokalizációt, nyelvtervezést, közösségi tolmácsolást, nyelvpolitikát stb., és mindezeket földrajzi és intézményi környezetek széles skáláján elemzik, úgymint Ausztrália, Dél-Afrika, Nigéria, Izrael, az ENSZ, az Európai Unió, stb. Az alábbi alfejezetek a szövegek, intézmények, és társadalmak szintjén vizsgálják a fordítás és a többnyelvűség komplex kapcsolatát, ezek a szintek a valóságban természetesen szorosan összefonódnak.